ELSŐ  SVENDOR  TALÁLKOZÓ

NAGY-NAGY KÖSZÖNET A SZERVEZÉSÉRT!

Szeretettel köszöntök minden idelátogató érdeklődőt, különösen a család tagjait.   

Kellemes böngészést kívánok a honlap oldalain, a közös múlt, a közös eredet és a családi összetartozás érzésének erősödésével.

Szalontai Árpád

A    HONLAP   NEM   MOBIL   APPLIKÁCIÓRA   KÉSZÜLT,  EZÉRT  MOBILTELEFONON    TÖRTÉNŐ   FUTTATÁSA    FUNKCIÓVESZTÉSSEL    JÁRHAT.

SVENDOR - furcsa családnév. A Kárpát-medencében - Magyarországot kivéve - alig fordul elő. Egészen északon kell keresgélnünk ahhoz, hogy valamely használható nyomra bukkanjunk a család eredetére vonatkozóan.

    A Svendor név - hangzása, írásmódja és területi előfor- dulása alapján - valószínűleg dán eredetű.  Napjainkban Svender változatban is gyakran előfordul  a  skandináv országokban.

    S hogy kerülhettek Magyarországra ?

     A reformáció utáni század legjelentősebb vallási ellentétekből kiinduló küzdelme az 1618-48-ig tartó      ún."harmincéves" háború volt.

     A harcokba - melyek egész Európára kiterjedtek - számos ország kapcsolódott be.

    Dánia - mely a teljes lakosságát tekintve lutheránus volt - hadianyaggal és szakemberekkel támogatta a németországi protestánsok küzdelmeit. 

    A  hagyományosan  kovácsmesterséget  űző  Svendorok  ekkor  indulhattak  el - talán épp az ősi Dán városból, Svendborgból - dél felé Németország, majd megelégelve a nyugtalan, háborús viszonyokot, új hazát keresve, a Kárpát- medence irányába.          

      1740-ig nagy számban érkeztek telepesek Németország felől Magyarországra, akik szinte kizárólag a mai Dunántúl területén állapodtak meg.

       Néhány bejegyzés dániai anyakönyvekből:

Johan Adam keresztelése 1778.II.13.  Szülők: Johan Svender és Christina Melander,  Koppenhága
Johan Adam keresztelése 1778.II.13. Szülők: Johan Svender és Christina Melander, Koppenhága
Helene Svender halotti bejegyzése 1882.XII.10. Koppenhága. (szül: 1808.)
Helene Svender halotti bejegyzése 1882.XII.10. Koppenhága. (szül: 1808.)
Anne Cathrine Svender konfirmációi bejegyzése 1833.IV.14. Koppenhága (szül:1819.)
Anne Cathrine Svender konfirmációi bejegyzése 1833.IV.14. Koppenhága (szül:1819.)

Az általam eddig megtalált legkorábbi utalás a családra Nemesapáti keresztelési anyakönyvében van, amely szerint 1734. január 16-án Bedics Miklós és Sabján Katalin gyermekének keresztelése alkalmával Svender Paula keresztszülőként van bejegyezve.

A felekezeti hovatartozás jelölése Zalaistvánd halotti anyakönyvében, 1777.
A felekezeti hovatartozás jelölése Zalaistvánd halotti anyakönyvében, 1777.
"acatholici" jelölések Vásárosmiske halotti anyakönyvében, 1780.
"acatholici" jelölések Vásárosmiske halotti anyakönyvében, 1780.

    A legkorábbi anyakönyvi adatok az 1730-40-es évekből Zala megyéből származnak.

       Az 1760-as évektől Kemenesalján bukkan fel a család egy ága.

      Zalaszentlászló, Szentbalázs, Istvánd, Nemesapáti Pusztaszentlászló valamint Nemesdömölk, Rábakövesd és Uraiújfalu anyakönyveiben találjuk az első Svendorokat.          

       Lakhelyként Zalaistvánd, Vöckönd, Bocska, illetve   Asszonyfa, majd később Köcsk, Alsóság fordul elő legtöbbször, de Hahóton, Börzöncén, Kürtösön is éltek Svendor  családok.

    1909-ben egy alsósági testvérpár  vándorolt ki Amerikába, ahol most is megtalálhatóak a leszármazottaik.

       Az anyakönyvekben általában hallás után jegyezték be a neveket, így számtalan változatot találunk. Sokszor még egy családon belül is eltérően írták le a gyermekek vezetéknevét. Találunk Svinder, Schvender, Svender Schwender vátozatot is.

        Mivel elsőként a katolikus egyház anyakönyveinek vezetése kezdődött el, az anyakönyvezés joga - és kötelessége - ebben az időben a plébániákat illette meg.  A lutheranus Svendor családok adatait is ezekben az anyakönyvekben vezették ekkor. Megjegyzésben az "acath." vagy a "luth." kiegészítést tették.

     Az evangélikus anyakönyvek vezetésének megindulása után a család adatait már ezekben a matrikulákban találjuk.